A nátha az egyik leggyakoribb megbetegedések közé tartozik, gyerekek és felnőttek egyaránt megkaphatják. Ősztől kora tavaszig gyakrabban fordul elő, de bármely évszakban szenvedhetünk tőle. a megfázás vagy meghűlés kifejezések a kiváltó okra, illetve a betegség megnevezésére is utalnak.

A hidegnek, illetve a lehűlésnek annyiban van szerepe a betegség kialakulásában, hogy a testet ért lehűlés hatására a védekezőképesség csökken, így a kórokozók könnyebben megtámadják a szervezetet. A náthát számtalan vírus és baktérium okozhatja.

Tünetcsoport

A közönséges nátháért a Rhinovírus nevű korokozó a felel. A betegség egy tünetcsoport: a kezdeti bevezető tünetek általában kellemetlen, égető, kaparó torokfájás, esetleg hőemelkedés, rossz közérzet, fejfájás. Ezt egy-két nap múlva követi az orrfolyás, heves tüsszögés, de kezdődhet a betegség rögtön ezekkel a tünetekkel is. az orrváladék kezdetben még átlátszó, vízszerű. A sűrű orrfolyás az orrnyílásoknál a bőrt kimarja, amely kipirosodik, akár ki is sebesedhet. Ez nagyon kellemetlen és fájdalmas lehet, amit az állandó orrtörlés még tovább fokoz. Kellemetlen kísérő tünet az orrdugulás, a szaglás és az ízlelés elvesztése is. Későbbiekben a váladék sűrűbbé válik, de átlátszó marad. Amennyiben semmilyen szövődmény nem alakul ki, akkor a nátha általában egy héten belül gyógyul. Az esetek nagy részében valamilyen egyéb probléma is jelentkezhet. Például bakteriális ráfertőződés következtében kialakuló gyulladás, mely az arcüreget, homloküreget betegítheti meg. A bakteriális fertőzésre utalhat, ha az addig átlátszó váladék sárga vagy zöld színű, és sűrűbb állagú lesz, így nehezebben eltávolítható. Ilyenkor fejfájás, jellegzetes feszítő érzéssel kísért orrdugulás jelentkezik, amit az üregekben pangó váladék, a duzzadt, gyulladt nyálkahártyák váltanak ki, a lefolyást láz is kísérheti. Az arcüreggyulladás gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe.

Szövődmények

Gyakori, hogy a nátha krónikus betegségbe megy át, ami hetekig, de akár hónapokig is eltarthat. Ennek a betegségnek aztán további betegségek lehetnek a szövődményei. Többek között az orr- és garatüregből lecsorgó váladék légcsőhuruthoz vezethet, aminek jellegzetes tünete a köhögés. Ez a váladék ingerli a felső légutakat, ami úgynevezett ingerköhögést eredményez, amely száraz köhögéses rohamokban is jelentkezhet. Jellemzője, hogy éjszaka, illetve lefekvés után fokozódik. Ennek oka, hogy az orrtisztítás elmaradása miatt a keletkező váladék a garaton keresztül a légcsőbe kerül, s mint "idegen anyag" ingerli a légutakat. Ilyenkor a kis betegek aludni sem tudnak, hiszen nem kapnak levegőt, s a köhögés is zavarja őket. Másik súlyos szövődmény a középfülgyulladás lehet. Kialakulásában az játszik szerepet, hogy az orr- és a garatüreg egy járaton közlekedik a középfüllel, az úgynevezett tubán keresztül. Olykor a tuba is gyulladttá válhat. A nem megfelelő orrtisztítás, a pangó vagy visszaszívott váladék aztán a tubán keresztül bepréselődik a középfülbe, és ott fájdalmas gyulladást okoz. Láz, keserves sírás hívja fel a figyelmet azoknál a kicsiknél, akik még nem tudnak panaszkodni. A láz nem feltétlen kísérője a középfülgyulladásnak. Jellemző lehet azonban, hogy a picik a fülükhöz kapkodnak, dörzsölik. Ennek a betegségnek a diagnózisa és kezelése orvos feladata. Az esetek túlnyomó többségében ezek a fülgyulladások un. Serozusak, vagyis folyadék van a középfülben. Ezekben az esetekben általában nem adunk antibiotikumot csak gyulladáscsökkentőt, melegítjük a fület, orrcseppet, gyakori orrfújást, szívást alkalmazunk. Sűrű orrváladék esetén speciális orrcseppet, nyákoldót is. Ezekre ez az állapot általában rendeződik. Azonban ha a fülben a gégész sok folyadékot lát, vagy erre az un. konzervatív terápiára nem reagál a folyamat, vagy ha a fülben gennyes váladékot észlelnek szükséges lehet a fül felszúrásra. Ennek elmulasztása nagy fájdalmat , a későbbiekben akár hallászavart is okozhat. Ha a gennyes fülgyulladás magától kifakad, a dobhártyán nagyobb heg lesz. Ezekben az esetekben, amikor a fülfelszúrásra is sor kerül általában nem kerülhető el az antibiotikum adása sem. Akkor is hamarabb adunk antibiotikumot, ha gyakran visszatérő problémáról van szó és ezek tüneti terápiára nem reagálnak. Mint említettem a csecsemők nehezebben küzdenek meg a fertőzésekkel, így náluk is hamarabb adunk antibiotikumot. A csecsemőknél néha alattomosan, tünetszegényen és könnyebben alakulhat ki súlyos középfülgyulladás.

Piciknél veszélyesebb

Külön kell szólni a kisbabák náthájáról. Ez a betegség náluk komolyabb problémát okozhat, mint a későbbi életkorokban. Sajnos előfordul még párnapos újszülötteknél is. Hallani, ahogy szörcsög az orruk, és nehezítetté válik a légzésük. Az újszülöttek és fiatal csecsemők kizárólag orrlégzők. Ez azt jelenti, hogy csak az orrukon keresztül tudnak levegőt venni. a dugulás a szopásban is akadályozza a piciket. Mivel a csecsemők még nem tudnak orrot fújni, így a váladék egy része jó esetben kifolyik az orrukból, amit egy-egy nagy tüsszögés is segít. A másik részét lenyelik, ami nyálka formájában megjelenik a székleten. Ettől nem kell megijedni. Előfordul, hogy a gyomrukban felhalmozódott váladékot kihányják. A fentiek miatt a piciket nem lehet rendesen etetni, egyrészt, mert a betegségtől kisebb az étvágyuk, másrészt, mert az eldugult orr akadályozza őket a szopásban.

Orrhigiénia

Ha már kialakult a baj, a kezelésben első helyen az orr megfelelő tisztán tartása szerepel. Azoknál a babáknál, akik nem tudnak orrot fújni, ez az orrszívással egyenlő. Az orrszívásra különböző berendezések állnak rendelkezésre. Léteznek kis, ballonos orrszívók. Ezekhez egy műanyag vég csatlakozik, amelyet az egyik orrnyílásba kell helyezni, a másik nyílást befogni, s a pumpával létrehozott vákuummal a váladékot leszívni. Vannak olyan orrszívó eszközök, melyeket porszívóhoz kell csatlakoztatni. Ezek a porszívós orrszívók nagyon jó hatásfokkal távolítják el a váladékot. Lehetséges, hogy egyeseket megrémít az a gondolat, hogy a gyerek orrát porszívóval tisztítsák, de felesleges a félelem. A szívással a babának nem árthatunk. A megfelelően behelyezett orr-résszel hatásosan el lehet távolítani a váladékot. A műveletet ugyanúgy kell elvégezni, mint a pumpás orrszívó használatánál. Etetés előtt végezzük, ezzel megkönnyítjük az evést. Az orrszívókat minden használat után mossuk ki.

Csepegtetés

Az orrszívást követően kimondottan a baba korának megfelelő orrcseppet használhatunk. Egy-egy csepp anyatej orrba cseppentése is igen jó hatású lehet. Az orrcseppből naponta legfeljebb háromszor adhatunk. Abban az esetben, ha a váladék olyan sűrű, hogy nem lehet kiszívni, akkor sóoldatból vagy langyos kamillából kell egy-egy cseppet csepegtetni, s néhány perc után ismét próbálkozhatunk. Sokat segíthet, ha a baba ágyát kicsit megemeljük úgy, hogy a fejvége magasabban legyen. Láz esetén adjunk lázcsillapítót. Ha a kicsi orránál a bőr kipirosodik, be kell kenni, akár popsikenőccsel is. Bármilyen egyéb tünet fellépésekor azonnal forduljunk orvoshoz, hiszen kisgyermekünk egészsége a legfontosabb!